MIÉRT ÉPP SZUMÓ?
Hétrészes, multimédiás kibeszélő
01 | JAPÁN
Másképpen: A felkelő nap országa
Egyedülálló földrajzi adottságok, elszigeteltség és választott elszigetelődés, sajátos tradíciótisztelet mind hozzájárulnak annak a nyugati szem számára teljesen szokatlan, mégis csábító kultúrának a kialakulásához, amely ezt az egyedülálló nemzetet jellemzi.
Szusi, rizs, sudoku, haiku, kabuki, no, Kurosawa, anime, manga, Dragon Ball, Pokémon, Tamagotchi, Nintendo, yakuzák, gésák, origami, ikebana, bonsai, szamurájok, karate, kendó, aikido, judo és természetesen: szumó.
02 | ALAPSZABÁLYOK
Két birkózó küzd meg egymással a 4 méter 55 centis, kör alakú, agyagból és földből kialakított küzdőtérben. Az veszít, aki kilép a körből vagy akinek a talpán kívül bármelyik más testrésze hozzáér a talajhoz. Tiltott technikának minősül az ökölbe szorított kézzel való ütés, a hajhúzás, a szemkinyomás és az ágyéki terület támadása. Derékon fölül rúgni és a másik ujjait hátra feszíteni is tilos! A fent említett tiltott technikákon kívül mégis mintegy 82 (!) különböző győztes technikát használhatnak egymás ellen a küzdő felek...
Így épül fel a dohyo
03 | VALLÁS, KULTÚRA
"A szumó Japán nemzeti sportja." Ezt a rövid definíciót olvashatjuk a legtöbb szumóval foglalkozó írásban, azonban némi kutakodás után hamar rájöhetünk, hogy ennél sokkal többről van szó. A Japán-szigeteken talált barlangrajzok arról árulkodnak, hogy a mai szumó korai elődje már a történetírás előtti időkben is létezett, a funkciója vélhetően vallási volt, a földművesek a jó termésért imádkoztak az istenekhez.
Japán falikárpit a 700-as évekből
Az első írásos emlék, melyben a szumót megemlítik, a 712-re datált Kojiki avagy a "Régi Dolgok Krónikája". A japán mitológia történeteit tartalmazó könyv egyik fejezete a Kuniyuzuri , vagyis "a föld békés átadásá"-nak legendáját írja le. A történet szerint Amaterasu, a Napistennő úgy döntött, hogy megszerzi magának a "náddal borított középső világot", Ashihara no Nakatsukuni-t, azaz a későbbi Japánt, mely fölött eddig Okuninushi, a földi istenség uralkodott. Hosszú évekkel később végül egy Takemikazuchi (Amaterasu harmadik fia) és Takeminakata (Okuninushi fia) között lefolytatott szumómérkőzés döntötte el a tulajdonjog vitát. Így esett, hogy Japán fölött Amaterasu vette át a hatalmat, melyet később azok a császárok gyakoroltak, akik mind a Napistennő leszármazottainak vallották magukat, kezdve az első uralkodóval, a legendás Jinmu császárral (aki a legenda szerint apai ágon Amaterasu ükunokája, anyai ágon pedig a másodunokaöccse volt), egészen a 2019-től napjainkig regnáló Naruhito császárig.
Takemikazuchi és Takeminakata
19. századi japán babák
A későbbi feljegyzések szerint a szumó a 600-as évek közepétől a császári udvarban megtartott rendezvény volt, aztán a történelem során többször eltűnt, majd újra és újra megjelent, legutóbb 1873-ban, amikor az akkori uralkodó, Meiji császár engedélyezte a nőknek a tornák megtekintését. A nők rajongása segített visszaállítani a sport egykori dicsőségét.
1909-ben Tokióban megépült a Ryogoku Kokugikan, az a szumócsarnok, amelyben a mai napig megrendezésre kerülnek a Tokióban zajló szumótornák!
1958-ban volt az utolsó nagy szabálymódosítás - a hivatalos szumósport azóta is ugyanabban a szisztémában működik!
04 | EGY SZUMÓS MINDENNAPJAI
Egy rikishi (szumóbirkózó) életében a szumó nem ér véget az edzéssel. Nem ér véget sohasem.
A hivatásos szumózók heyákba (szumóistállókba) tömörülve élnek az edzőikkel. Kisközösségük feudális, rangalapú, vagyis az alacsonyabb rangú rikishik kiszolgálják a jobb eredményekkel rendelkező birkózókat.
Íme egy átlagos nap egy heyában:
04:30
Az alacsonyabb rangú rikishik ébresztője.
05:00
Edzés
07:00
A sekitorik (első- és másodosztályú birkózók) ébresztője
08:00
A sekitorik csatlakoznak az edzéshez. (közben az ételfelelősök elkezdenek dolgozni az ebéden)
11:00
Vége az edzésnek
11:30
Fürdés, a magas rangúak mennek először
12:00
Főétkezés vagy chanko - először a legmagasabb rangúak ehetnek
13:30
Véget ér a chanko, az alacsony rangúak elvégzik a ház körüli teendőket
14:00
Csendespihenő
16:00
Ébredés, szabadidő | Aki szeretne, edzhet, de nem kötelező | Az ételfelelősök elkezdik a második étkezés előkészítését
18:00
Vacsora | utána megint szabadidő
23:00
Takarodó | Az alacsonyabb rangú birkózók mennek először.
Angol nyelvű riport a National Geographic jóvoltából | Te lehetnél szumós?
05 | MINDENT A GYŐZELEMÉRT
A szumósok életét a kéthavonta megrendezett honbasho-k (szumótornák) strukturálják. Minden torna 15 napig tart, a rikishik minden nap egyetlen egy meccset játszanak, ami sokszor nem tart tovább pár másodpercnél.
Toyohibiki és Ura mérkőzése a 2017. januári torna 4. napjáról, angol kommentárral
Minden energiájukat erre a néhány másodpercre kell összpontosítaniuk úgy, hogy a lehető legjobb szellemi és fizikai állapotba kerüljenek, mielőtt elindul a küzdelem. A győzelem ugyanis mindennél fontosabb. Ha egy birkózó a tizenöt mérkőzéséből több mint 8 győzelmet megszerez, vagyis kachikoshi-t ér el (pozitív mérleggel zárja a tornát), akkor a következő torna előtt feljebb, ellenkező esetben, ha makekoshi-t csinál (negatív mérleg), akkor lejjebb sorolják a banzukén.
A tornák:
Hatsu Basho - Tokió, január
Haru Basho - Oszaka, március
Natsu Basho - Tokió, május
Nagoya Basho - Nagoya, július
Aki Basho - Tokió, szeptember
Kyushu Basho - Fukuoka, november
Minden torna az adott hónap második vasárnapján kezdődik!
06 | A BANZUKE
A Banzuke a Nihon Sumo Kyokai (Japán Szumószövetség) által kiadott, kézzel írott ranglista, mely kéthavonta jelenik meg, mindig a következő honbasho kezdete előtt 13 nappal. A 2020-as márciusi Haru Basho előtt például 661 rikishit rangsoroltak.
Az Ozeki rangú Takakeisho büszkén mutatja előkelő helyezését a Banzukén
A szumósport osztályai (2020 márciusában):
-
Jonokuchi (6. osztály) - 55 rikishi
-
Jonidan (5. osztály) - 216 rikishi
-
Sandanme (4. osztály) - 200 rikishi
-
Makushita (3. osztály) - 120 rikishi
-
Juryo (2. osztály) - 28 rikishi
-
Makuuchi (1. osztály) - 42 rikishi
A Juryoban és a Makuuchiban küzdő rikishiket sekitori-nak hívják, ők azok, akik fizetést kapnak. Ők a szumó élvonala, a legtöbb tudósítás róluk szól. Számuk minden tornán 70 (42+28). Az első osztályban további rangok találhatók: Maegashira (számozott rangsor, a Maegashira 1-es a legerősebb), Komusubi, Sekiwake, Ozeki és Yokozuna - utóbbi négy összefoglaló neve a sanyaku..
Ahhoz, hogy egy Sekiwake Ozeki rangot kapjon, nem elég egy egyszerű kachikoshi; három egymást követő tornán minimum 33 győzelmet kell megszereznie, és még akkor is a Szumószövetség jóindulatán múlik az előléptetés. Cserébe viszont csak akkor lehet megfosztani egy Ozekit a rangjától, ha két egymást követő tornán is makekoshi-val, azaz negatív mérleggel zár.
Ha egy Ozeki 3 egymást követő tornán minimum 38 mérkőzésen győzedelmeskedik, és egy-két tornát is sikerül megnyernie, akkor az NSK előléptetheti Yokozuna rangba. Egy Yokozunát nem lehet lefokozni, karrierje végéig viselheti a rangját. Ha romlik a teljesítménye, a szövetség kényszerítheti a visszavonulását.
07 | A SZUMÓ NAPJAINKBAN
"A szumó Japán nemzeti sportja". Mégis, 2003 és 2017 között, azaz 16 éven keresztül nem volt japán nemzetiségű birkózó a legfelsőbb, azaz a Yokozuna rangban. A szumósportot jó ideje mongol birkózók űzik a legeredményesebben.
Elképesztő adat: a 2006 és 2016 januárja között eltelt tíz évben nem született japán yusho (tornagyőzelem)! Ennek az időszaknak (sőt, egyesek szerint a teljes szumótörténelemnek) a legkiemelkedőbb birkózója: Hakuho.
Hakuho
34 éves | 192 cm | 153 kg
2001 óta szumózik | 2007 óta yokozuna
43 első osztályú tornagyőzelem
22 második helyezés
6 különdíj
Karriermérleg:
1147 győzelem - 241 vereség
2017 januárjában aztán egy Kisenosato nevű japán Ozeki megnyerte a császári kupát, nem sokkal ezután pedig yokozunává avatták. A hetekig tartó rendezvénysorozat egyik legjelentősebb pillanata az volt, amikor Kisenosato először bemutatta a yokozunák formagyakorlatát. A nyilvánosan megrendezett dohyo-iri-re, azaz a ringbelépési ceremóniára több mint 18000-en voltak kíváncsiak.
A japán Kisenosato első dohyo-irije yokozunaként
A japánok öröme nem tartott sokáig. Kisenosato első tornáján, melyen yokozunaként állt ki, ugyan meg tudta szerezni a tornagyőzelmet, de az utolsó napon súlyos sérülést szenvedett, mely végzetesnek bizonyult a karrierjére nézve. Többé nem tudta megközelíteni csúcsformáját és 2019 januárjában visszavonult.
Azóta ismét két mongol yokozuna szerepel a banzuke legtetején: Kakuryu és a már említett Hakuho.
AZ ŐRZŐK CSERÉJE
Fiatal japánok a kapuk előtt
Changing of guards - egyre többször olvashatjuk ezt a kifejezést a külföldi szumós fórumokon. Azt a folyamatot jelzik ezzel, amikor a magas rangok "őrzői" (ahogy öregszenek) lassan elkezdenek lecserélődni. Az elmúlt évben a sanyaku rangokban (Yokozuna, Ozeki, Sekiwake, Komusubi) szinte tornáról tornára megfigyelhető a változás. Ozekik emelkednek fel, aztán buknak vissza, és szinte minden tornán újabb próbálkozó mutatkozik be a legjobbak között. Nagy a helyezkedés, mindenki azon dolgozik, hogy ő legyen a meghatározó birkózó a Hakuho utáni időszakban.
A mongol időszak végének kezdetén egy egész generációnyi fiatal, japán harcos került reflektorfénybe: (a teljesség igénye nélkül) Takakeisho, Mitakeumi, Shodai, Asanoyama, Hokutofuji, Onosho, Daieisho, Enho és még hosszan sorolhatnánk...
A verseny nyíltságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az elmúlt két év 12 tornájából 6-on olyan birkozó diadalmaskodott, aki életében először nyerte meg a császári kupát!
Ha felkeltettük az érdeklődésedet, kövesd velünk a legújabb híreket és érdekességeket a szumó világából!
KÉRDÉSED MARADT?
